Az endometriózis nemcsak fizikai, hanem lelki kihívás is. A krónikus fájdalom, a munkából való hiányzások, a szexuális élet nehézségei és a meddőség lehetősége mind komoly pszichés terhet jelentenek. Kutatások igazolják, hogy az endometriózissal élők körében gyakoribb a szorongás és a depresszió. A fájdalom, a stressz és a romló mentális állapot ráadásul ördögi kört alkot: minél több a stressz, annál érzékenyebb lesz a szervezet a fájdalomra.
Hogyan derül ki?
Az endometriózis felismerése nem könnyű feladat. Az első lépés mégis az lenne, hogy a nőgyógyász részletesen, empatikusan meghallgassa a pácienst. Egy alapos beszélgetés során a panaszokból már gyanút kellene fognia: lehet, hogy itt nem „csak” fájdalmas menstruációról van szó, hanem endometriózisról. Ilyenkor a legfontosabb feladata az, hogy ne bagatellizálja a tüneteket, hanem időben továbbirányítsa a beteget egy endometriózis specialistához – olyan kollégához, aki kifejezetten erre a betegségre fókuszál.
A teljes bizonyosságot ma még csak laparoszkópos műtét adhatná, amikor szövettani mintát is vesznek. Ez azonban érthető módon nem járható út minden egyes nő számára, aki fájdalmas menstruációval küzd – éppen ezért olyan fontos az, hogy a mindennapi nőgyógyász felismerje a jeleket.
Hogyan tovább?
Az endometriózis kezelése mindig személyre szabott: lehet gyógyszeres – például hormonális ciklusszabályozással vagy fájdalomcsillapítókkal –, sebészi, amikor a gócokat eltávolítják, vagy a kettő kombinációja. A mindennapokban az életmódnak is nagy szerepe van: a táplálkozás, a stresszkezelés és a rendszeres mozgás mind segíthet enyhíteni a tüneteket.
Fontos tudni: ha a menstruáció alatti fájdalom gyógyszerrel is ellehetetlenít, az már gyanús jel, és mindenképp megér egy kivizsgálást. És ha egyszer azt érzed, hogy endometriózisod lehet, de mégis elintézik egy legyintéssel, ne add fel: keress másik orvost.
Az endometriózis láthatatlan küzdelem – de van rá megoldás, és van segítség. Nem kell együtt élni vele.
Hivatkozások:
- Zhang, X., He, T., & Shen, W. (2020). Comparison of physical examination, ultrasound techniques and magnetic resonance imaging for the diagnosis of deep infiltrating endometriosis: A systematic review and meta-analysis of diagnostic accuracy studies. Experimental and Therapeutic Medicine, 20(4), 3208–3220. https://doi.org/10.3892/etm.2020.9043
- Kanti, F. S., Savard, R. G., Bergeron, F., Zomahoun, H. T. V., Netter, A., & Maheux-Lacroix, S. (2024). Transvaginal ultrasound and magnetic resonance imaging in the diagnosis of endometrioma: A systematic review and meta-analysis of diagnostic test accuracy studies. Journal of Obstetrics and Gynaecology, Advance online publication. https://doi.org/10.1080/01443615.2024.2311664
- Wang, Y., Li, B., Zhou, Y., Wang, Y., Han, X., et al. (2021). Does endometriosis disturb mental health and quality of life? A systematic review and meta-analysis. Gynecologic and Obstetric Investigation, 86(4), 315–335. https://doi.org/10.1159/000516517
- Chen, Y., Waseem, S., & Luo, L. (2025). Advances in the diagnosis and management of endometriosis: A comprehensive review. Pathology – Research and Practice, 155813. https://doi.org/10.1016/j.prp.2025.155813
- del Pino-Sedeño, T., Cabrera-Maroto, M., Abrante-Luis, A., González-Hernández, Y., et al. (2024). Effectiveness of psychological interventions in endometriosis: A systematic review with meta-analysis. Frontiers in Psychology, 15. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2024.1457842
