A hüvelyi egyensúly fenntartása kulcsfontosságú női egészségünk szempontjából – ám ez az egyensúly könnyen felborulhat, például antibiotikum-kúra után, vagy bakteriális vaginózis (BV), esetleg hüvelygomba (VVC) kialakulásakor. Ezt eddig is sejtettük.
Ami viszont új, az az, ahogyan ma már látunk a felszín mögé. A mikrobiom-kutatások fejlődésével ugyanis egyre mélyebben értjük meg, kik is lakják a hüvelyünk ökoszisztémáját – és kiderült: nem minden Lactobacillus egyforma.
Sőt, van egy közülük, amely különösen ígéretes: a Lactobacillus crispatus.
Míg a legtöbb korábban használt probiotikum a bélflóra „lakója”, addig a L. crispatus a hüvely természetes dominánsa. Egészséges, termékeny korú nők hüvelyflórájában ez a törzs gyakran az első számú védelmező. Nem kívülről „behozott segítség”, hanem olyasvalaki, aki hazaér, és tudja, mi a dolga.
Ez a törzs nagy mennyiségű L-tejsavat termel – ez nemcsak a pH-t tartja savas szinten (ami kulcsfontosságú a fertőzések megelőzésében), hanem kifejezetten gátolja a BV-vel és hüvelygombával összefüggő kórokozókat. Más törzsek gyakran D-tejsavat termelnek, ami kevésbé hatékony a hüvely saját védelmi rendszerében.
A crispatus jobban megtapad a hüvelyhám felszínén, mint sok más laktobacillus faj. Ez azt jelenti, hogy nem csak „átmegy rajtunk”, hanem ténylegesen képes beilleszkedni és tartósan ott maradni, hosszú távon támogatva a hüvelyi egyensúlyt.
A kutatások azt mutatják, hogy azoknál a nőknél, akiknél a hüvelyflórát L. crispatus dominálja, ritkább a bakteriális vaginózis, kevesebb a visszatérő fertőzés, és kisebb a gyulladásos válasz. Ez nemcsak kényelmesebb mindennapokat jelent, hanem akár termékenységi szempontból is előnyösebb lehet. A hüvelyflóra új szövetségese nemcsak segít, hanem marad is.
És talán épp ez a legfontosabb.
Hivatkozások:
- Petrova MI, van den Broek M, Balzarini J, Vanderleyden J, Lebeer S. Vaginal microbiota and its role in HIV transmission and infection. FEMS Microbiol Rev. 2015;39(5):762-792. doi:10.1093/femsre/fuv048 https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23789590/
- Serrano MG, Parikh HI, Brooks JP, et al. Racioethnic diversity in the dynamics of the vaginal microbiome during pregnancy. Nat Med. 2019;25(6):1001-1011. doi:10.1038/s41591-019-0465-8 https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC6746180/
- Borges S, Silva J, Teixeira P. The role of lactobacilli and probiotics in maintaining vaginal health. Arch Gynecol Obstet. 2014;289(3):479-489. doi:10.1007/s00404-013-3064-9 https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24170161/
- France MT, Mendes-Soares H, Forney LJ. Vaginal dysbiosis and the potential of vaginal microbiome-directed therapies. Front Microbiomes. 2024;3:1363089. doi:10.3389/frmbi.2024.1363089 https://www.mdpi.com/1422-0067/25/23/13227
