Az egészséges menstruáció is fájhat – de mégis mennyire? Szerencsére a fájdalom mellett egyéb tünetek is segíthetnek megkülönböztetni a „normális” és a patológiás menstruációt.
Mennyire fáj? Egyszerű kérdésnek tűnik, pedig sokszor nem teljesen egyértelmű rá a válasz, hiszen a fájdalomérzet szubjektív és nagyban függ saját biológiai érzékenységünktől. Ez a dilemma problémát jelenthet a menstruáció kapcsán is: nem tudjuk, másoknak mennyire fáj és hogy milyen mértékű fájdalom a „normális“. Ezért aztán sok nő évekig szenved, mire eljut odáig, hogy megkapja az adekvát segítséget.
Annyi biztos, hogy a menstruáció alatt a legtöbb nő tapasztal valamilyen mértékű fájdalmat, diszkomfortot. Ez azért van, mert amikor a méh nyálkahártyája leválik, többféle molekula is felszabadul a méh üregében, így például a gyulladásos reakciókban is részt vevő prosztaglandinok is. A kellemetlen érzést – melynek mértéke eltérő lehet – az okozza, hogy ezek a molekulák ingerelhetik az idegvégződéseket.
De a menstruációval járó izom-összehúzódás is okozhat fájdalmat (az izom összehúzódva összepréseli az őt tápláló kisebb ereket, amitől nem kap elég oxigént, így izomláz esetén felszabaduló anyagokhoz hasonló molekulákat kezd el termelni).
Bár ahogy említettük, a fájdalom szubjektív, vannak azért olyan jelzések, amikre odafigyelve viszonylag hatékonyan meg tudjuk állapítani, hogy a menstruációs fájdalmunk normális-e, vagy esetleg valamilyen nőgyógyászati problémára kell gyanakodnunk.
Milyen a normális menstruációs fájdalom?
Egészséges menstruációs esetén a fájdalom:
- az alhasban jelentkezik, görcsös jellegű és a menstruáció elején a legerősebb,
- nem tart 3 napnál tovább,
- fájdalomcsillapító hatására javul,
- nem társul más, szokatlan tünetekkel,
- nem zavarja meg a mindennapokat (tudunk mellette dolgozni, iskolába menni).
Ebbe belefér, hogy a görcsök hatására szívesebben fekszünk a kanapén, és az is, hogy menstruáció alatt bekapunk egy-egy görcsoldót egy húzósabb napon.
Érdemes lehet viszont orvoshoz fordulni és feltárni a probléma hátterét, ha az alábbiakat tapasztaljuk:
- a menstruációs fájdalom 4-5 napnál tovább is eltart,
- a menstruációt hányás, hányinger, szédülés vagy ájulás is kíséri,
- a vérzés nagyon erős (óránként kell betétet vagy tampont cserélnünk),
- fájdalmas szexet tapasztalunk,
- véres széklettel találkozunk,
- a menstruációs fájdalom olyan erős, hogy akadályoz a mindennapi életben,
- a tünetek az évek múlásával rosszabbodnak.
Általános ökölszabályként elmondható, hogy ha a menstruációs fájdalom kínzó, egyéb tünetekkel is jár és a hétköznapi tevékenységek elvégzésében is akadályoz minket, az nincsen rendben. Ez ugyanakkor még nem feltétlenül utal nőgyógyászati betegségre: az elsődleges (primer) diszmenorrea járhat erős görcsökkel és más kellemetlen tünetekkel (például hányingerrel, gyengeséggel), de a hátterében nincsen konkrét betegség. Ha szervi eltérés, funkciózavar okozza a tüneteket, másodlagos (szekunder) diszmenorreáról van szó.
Bármelyik eset is áll fenn, fontos tisztában lenni vele, hogy van segítség, és egyáltalán nem kell elviselni a bénító fájdalmat.
